Reklámszakemberektől gyakran hallani, hogy egy kép több
információ
közvetítésére
alkalmas, mint
ezer szó.
Gondoljunk csak a filmgyártás kezdetére, a
filmtörténelem
remekeit
szemlélve, a
technika
akkori állása
okán, a
szereplők
mozgását még
darabosnak
látjuk. A
későbbiekben a
berendezések
és a
filmtechnikai
anyagok
tökéletesítésével
a
másodpercenkénti
képszámot oly
mértékben
növelték, hogy
a vászonra
vetített képek
sorozatai már
folyamatos
mozgás
illúzióját
keltik.
Emlékezetem
szerint; a
kívánt hatás
eléréséhez
másodpercenként
minimum 16
fázisképet
kell vetíteni,
hogy a
látottakat
folyamatos
eseményként
érzékeljük.
A látó emberek a világunk történéseit folyamatában
szemlélhetik.
Gondoljuk meg,
hogy az
életünk ébren
töltött
óráiban hány
és hány millió
képet látunk,
ha csak
közelítőleg is
igaz a
fejtegetés
elején
található
megfeleltetés,
akkor a
látószervük
által valóban
kifejezhetetlen
mennyiségű
információhoz
jutunk. Ez az
információ
tömeg életüket
döntő
mértékben
befolyásolja.
Azoknál az embertársainknál, ahol ez a bonyolult
érzékelő
szervrendszer
működése
zavart
szenved, nagy
lelki
többletre van
szükség a
természet
hiányának
részleges
kompenzálására
is. A
költséges
eszközök
esetenként
könnyíthetnek
a
látássérültek
gondjain, de a
tudomány jelen
szintjén,
megoldani ezt
csak kivételes
esetekben
tudják.
A képi
élményeknek
számtalan
közvetett és
közvetlen
hatása van, a
munkában, a
szórakozásban,
és az
élményszerzésben
egyaránt. Nem
szükséges
hosszasan
bizonygatni,
hogy a
látássérültségből
adódó
nehezített
helyzetnek,
életminőséget
meghatározó
hátrányos
következményei
vannak.
Mint azt több esetben tapasztaljuk, a sérült emberek
lényük más
tulajdonságainak
tökéletesíthetőségével
olyan
többletet
kaphatnak,
amelyekkel
részben
pótolni tudják
az elveszített
képességeiket,
segítve
beilleszkedésüket
az emberek
nagyobb és
szerencsésebb
világába.
A fogyatékosság terhét cipelő embereknek az akadályok
sorozatának
sikeres
leküzdéséhez,
természetesen
hatékony külső
támogatásra is
szükségük van.
A látó emberek
ilyen nehéz
problémákkal
szembesülve
érzékelhetik
igazán a
természetesnek
tűnő látás
képességüknek
a csodáját,
majd
elgondolkozhatnak,
hogy miként
támogathatják
a kevésbé
szerencsés
társaikat, a
külső képi
világtól
megfosztottakat.
Sajnos
történelmünk
jelen szakában
sokféle
hiánytól
szenvednek
embertársaink.
Jelen
korunkban a
gyakran
hangoztatott
politikai
szándékok
ellenére is, a
rendelkezésre
álló források
elosztásával
esetenként
gondok vannak.
Ezért van
helye az ilyen
jellegű
karitatív
szervezeteknek,
mint a Péntek
Lajos úr által
21 éve
alapított
Péntek Lajos
Csökkentlátó
Gyermekek
Alapítvány.
Péntek Lajos úr felvállalta, hogy tőle telhető
mértékben, - a
saját terheit
félretéve-
tesz a
sorstársainak
ügyéért. És
csodák
csodája, a
tízezer
forinttal
indított
Alapítványának
vagyona ma már
14 millió
feletti.
Hangyaszorgalommal,
esetenként
filléreket
egymásra
rakva, kemény
munkával –
többször
koldussá
üresítve
magát-
gyűjtötte
össze azt a
tőkét, melynek
kamataiból
elsősorban a
jól tanuló
csökkentlátó-,
vak gyermekek
előremutató
útját tudja és
kívánja
egyengetni.
Munkája során
mindvégig
különös súlyt
helyezett az
erkölcsi és az
írott
törvények
szerinti
megfelelésre,
példát mutatva
sok nagyobb
lehetőségekkel
bíróknak.
Az Alapítványának ilyen módon való működtetése, a
felügyeletet
ellátó Bíróság
is nagy
megelégedéssel
fogadta.
Csak kérni tudom Önöktől jó szándékú Emberektől,
segítsenek,
hogy az
Alapítvány is
segíteni
tudjon a
rászorult
látássérült
gyermekeken.
Gondolom a
titok már
sokak számára
ismert; a
Biblia
tanításának
tágabb
értelmezése
szerint, a jó
szándékú
adakozás, a
konkrét
segítségnyújtáson
túl, az
adományozó
vetéseként is
felfogható, és
aratni pedig
mindenki
szeret, aratni
természetesen
jó dolog.
Nyomatékkal szeretném biztosítani a tisztelt Olvasót,
hogy a
szándéka
szerinti - az
Alapítvány
célkitűzéseivel
egyező-
támogatása
teljes
bizonyossággal
célt ér. A
Csökkentlátó
Gyermekekért
Alapítvány
nyitott, ezért
az egyéni
adományokon
túl, más
Alapítványok-,
segíteni akaró
csoportok és
szervezetek
jelentkezését
is szívesen
fogadja az
Alapító.
Budapest. 2002. július 01.
Sipos Balázs
az Alapító
munkájának
tisztelője
|